Sok újságíró csodálja a valóban erős Erőss Zsoltot. Képes volt megmászni a nagy hegyeket, időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve.
Persze erre nem kényszerítette senki – tudtommal – inkább csak beleszerethetett és nem bírt leállni. Úgy, mint, amikor a drogos beleszeret a drogba és nem bír leállni. Nemrég egy orvos a drogfüggőséghez hasonlította konkrétan Erőss Zsolt kapcsán. Jól ismerem a jelenséget, én is számos függőség-okozó szert kipróbáltam. Tánc, cigi, alkohol – de egy idő után leálltam velük – részben, mert nem oldották meg véglegesen a problémáimat.
Kik azok, akiket még lehet csodálni? A hétköznapi hősök. Akik tulajdonképpen a hétköznapi emberek. Akik felkelnek minden reggel. Gondoskodnak a családjukról. Bemennek a munkahelyükre és elvégzik a feladatukat. Fáradtan hazamennek. Megint gondoskodnak a családjukról és még segítenek is másoknak, ha kell.
Nem könnyű feladat. Sőt túlélni évtizedeket, felnevelni gyerekeket és azt gondolni, hogy majd jobb lesz a sorsunk, talán még nehezebb, mint találni egy hobbit és azt élvezni.
Erőss Zsolt megtalálta a szenvedélyét az életben és élt neki. Jól tette. De lehet a hétköznapi hősöknek is szenvedélyük. Lehet egy olyan dologgal is foglalkozni szenvedéllyel,
-
ami megkönnyíti az életünket,
-
amivel könnyebben felnevelhetjük a gyerekeinket,
-
amivel segíthetünk másoknak is és
-
amivel szuperhőssé lehetünk
Egy ilyen lehetőség, ami az életben most először mindenki számára elérhető: http://goo.gl/BY6fp